-Honnan is kezdjem?
-Hát az elejétől.
-De hol az eleje?
Azon gondolkodtam itt magamban, hogy a napunk vajon hol is kezdődik. Igazából se eleje, se vége, folyamatos...
Éjszaka általában 2x-er szopizok.
Ez úgy zajlik, hogy picit nyöszörgök pár percet, ezzel jelzem anyáéknak most már üres a gyomrom. Apa kivesz a kiságyamból, és odatesz anyához, amit hú de nagyon kedvelek, és azonnal bele is fogok a falatozásba. Ilyenkor úgy jár a csepp kis szám, mint az aranyhalnak. Reggel nyolc körül mindenkinek a tudtára adom, én sem szeretnék lemaradni a a finom reggeliről, ezért még mielőtt anya kibújhatna a vackából, ismét oda kéredzkedem. Jól laktam, most már indulhat a móka. Játszunk egy kicsit, nézelődök, mocorgok, beszélnek és énekelnek nekem, aztán jól kifáradok és kezdődhet megint a durmi. Egész nap, eszek, alszok, pelust cseréltetek az alkalmazottaimmal. Este hét körül eljön a nagy pillanat. FÜRDI! Na ezt egyenlőre ki nem állhatom, és ennek nem kis hangot adok. De szárítkozás után ismét megvigasztal a szopi, jól beszundítok és minden kezdődhet az elejétől.
